Egy kedves bók


Ebédet rendeltem, megszokott törzshelyemről, a Platni Étkezdéből. Martint, aki a webes és telefonos rendeléseket intézi, személyesen is jól ismerem, mindig poénkodunk egymással, amíg a soromra várok.

Telefon, én: Szia Martin! Fuksz Ágnes vagyok, tudod, az a szőke, rövid hajú, szemüveges, 60-as!

Martin: Nem tudom, ki vagy, én egy 40-es, fiatalos…, a többi stimmel!

Én: Jaj, hát hogy azonosítsam be magam! Tudod ki vagyok, én szoktam… Félbeszakít…

Martin: Jól tudom, hogy ki vagy, de ne öregítsd magad, tök jól nézel ki!

Én: (szokásomhoz híven, elpirulok; persze Ő nem látja) Jó, igazából csak 56 vagyok… Szóval tudod, szabin vagyok, ahogy jeleztem és rendelni szeretnék…!

Martin: Okés, várom a rendelést, de többet ne mondj ilyen butaságot!

Én: Leadom a rendelést. Köszi Martin, mindent köszönök! Szép napot és lélekben veled vagyok!

Csak el ne felejtsek valami finom csokit vinni neki! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s